Heute gabs zum letzten Mal die leckeren Sausages zu Frühstück (Würstchen – die aber eigentlich Hamburgerfleisch sind) – und überall schmecken sie genauso. Meine Eltern konnten an einer großen Tankstelle viele schöne, große Lastwagen fotografieren – sie bewundern sie die ganze Zeit auf den Autobahnen.
Wir bogen auf die alte Route66 ab und fahren durch eine verlassene Mienengegend bis zur alten Mienenstadt Oatman. Hier hat man ein leichtes Western- Feeling. Wir treffen sogar die frei lebenden Maultiere – sie gucken sogar ins Auto rein und wollen was zum Essen. Die Einheimischen achten darauf, dass man sie nicht mit Süßigkeiten oder so füttert.
Die Autobahn bis Barstow ist total öde und langweilig, und sind endlich froh dort anzukommen und bei Burger King (das erste Mal in der USA) einen Shake zu bestellen.
Am Nachmittag errechen wir Los Angeles und fahren gleich Richtung Hollywood. Wir parken im Einkaufszentrum hinter dem ehem. Kodak Theater. Wir laufen ein bisschen auf der Walk of Fame, suchen nach bekannten Stars auf den Sternen. Wir werden ständig angequatsch, jeder will uns was aufdrehen.
Wir fahren Richtung Hollywood Hills um das berühmte Schild besser fotografieren zu können. Danach geht es auf der Santa Monica Boulevard ganz bis zum Ozean – es dauert sehr lange mit wir mit einem Abstecher nach Beverly Hills dort ankommen. Wir spazieren zu Santa Monica Pier – mit weiteren anderen Hunderten Menschen. Vielen wollen hier den Sonnenuntergang genießen – aber das Pier an sich spricht uns nicht so richtig an.
Es ist schon dunkel, als wir unser Comfort Inn Hotel in der Nähe des Flughafens erreichen. Wir sind wohl die Gäste des Tages, bekommen Luftballoons, Schokolade und ein ruhiges Zimmer. Tja, das stimmt wohl, zwar ist die Landebahn parallel zu unserem Fenster, jedoch hören wir die Maschinen nicht, weil die Klimaanlage so laut brummt 🙂
Reggeli után indulás, anya tankolás közben végre fényképezhetett csodakamionokat – nagyon tetszettek neki a hatalmas csörös kamionok! A híres 66-os úton elindulva szerpentineken vezet a régi út. A minősége még most is jobb a hazai főútvonalakénál. Útba ejtünk egy szellemvárost Oatman-t (egykori aranyásók városa), nézelődünk a bőrboltban, majd találkozunk a vadon élő öszvérekkel is, akik még az autóba is benéznek kaját kéregetve. De a lakosok szigorúan figyelnek rá, hogy a túristák ne számukra ártalmas édességeket adjanak nekik. Ahogy aztán elhagytuk a Route66-t utána az autópálya Barstow-ig a sivatagon keresztül vezetett és unalmas volt. Most eszünk Amerikában Burger Kingben.
Délután elértük Los Angelest, közvetlen Hollywood-ba megyünk az egykori Kodak Theater mögötti bevásárlóközpont parkolójában parkolunk. Sétálunk egyet a Walk of Fame-n, keresünk ismert sztárokat a csillagok között. Àllandóan jön valaki, és ránk akar tukmálni valamit.
Kicsit fenntebb megyünk a Hollywood Hills felé, hogy közelebb jussunk a Hollywood felírathoz. Után pedig a Santa Monica Boulevard-on megyünk véges végig az óceánig – hát ez több mint egy órát vett igénybe. Természetesen egy kis kitérövel a Beverly Hills-i házak felé.
A Santa Monica Pier-re (móló) sétálunk ki, nézzük a lemenö napot – és a többi több száz embert aki itt sétál este.
Már sötét van, amikor elérjük utolsó szállásunkat, a Comfort Inn-t a reptér mellett. Kiderül, mi vagyunk a nap vendégei – kapunk lufikat, csokikat és állítólag egy csendes, jó szobát. Hát a reptér zajából tényleg nem hallunk semmit (pedig mellettünk megy a leszállópálya) mert a légkondi olyan hangos 🙂