Was für ein herrliches Wetter! Wir können uns ganzen Vormittag auf dem Deck sonnen – während Jan seine Laufrunden dreht. Mittag kommen wir im Vulkankrater (Binnensee) von Santorini an. Es ist wirklich einmalig schön. Wir waren rechtzeitig bei der Kartenverteilung, wir dürfen den Schiff gleich mit dem 2. Tenderboot verlassen, dementsprechend können wir auch ohne Anstehen in die Seilbahn steigen (4 Euro einfach). Wir schlenderten bis zum Busbahnhof, wo alle halbe Std. Busse nach Oía abfahren. (1,60 Euro einfach) Oía war nicht so überlaufen wie Fira, um diese Jahrzeit sowieso schon menschenleer. Es war schön hier durch die bunten Häusern in den kleinen Gässchen zu wandern – natürlich immer am Vulkankrater entlang und mit Aussicht auf das Meer.
Zum Sonnenuntergang wurde es etwas windiger oben in Fira, deshalb machten wir uns auf den Weg wieder runter zum Meer – hier muss man natürlich immer durch Esel-Mist waten, aber die Aussicht ist es wert.
Gyönyörü idöre ébredtünk! Délig napozgattunk a fedélzeten – amíg Jan kitartóan futotta köreit. Délben érkeztünk meg Santorini vulkáni kráterébe (tulajdonképpen egy tó). Eszméletlen elképzelni, hogy egy vulkán közepében vagyunk és a fehér falvak fönn a kráter szélén „csücsülnek“. Mivel ügyesen már idöben sorbaálltunk a jegyekért, így a második hajóba (tender-be) foglalhattunk helyet, vagyis az elsök között hagytuk el a hajót és érkeztünk a felvonóhoz. Szinte nem is kellett várakoztunk, azonnal felröpített minket Firába (4 euróért). Végigsétáltunk a legfelsö kis utcán egészen a templomig aztán meg a buszpályaudvarra. Minden fél órában indul innen busz Oía-ba (1,60 euroért). Oía nagyon csendes és szinte kihalt volt, ide már nem sok túrista jön át ill. már a szezon is elmúlt. Ìgy kényelmesen sétálgattunk a színes házak között – mindig a kráter peremén és kilátással a tengerre.
Firába visszaérve már kezdett lemenni a nap és így eléggé szeles lett az idö. El is indultunk gyalog lefelé a kikötöbe – ugyan egész végig szamárszaron keresztül halad az ember, de a kilátás megéri.
Fotos
