Wir beschlossen die Osterfeiertage für Stadtbesichtigung zu nutzen, und so flogen wir nach Athen am 05.04. Abend mit Lufthansa (Service war übrigens enttäuschend). Um 1.35 Uhr angekommen hatten wir Glück, um 1.45 Uhr fuhr noch ein Expressbus (X95) in die Innenstadt. Angesichts der dunklen Gestalten, die auf den Straßen unterwegs waren, nahmen wir eine Taxi zu unserem Hotel „Aristoteles“.
Da wir unser Frühstück verschlafen hatten, machten wir uns mit leerem Magen auf den 1,5 km langen Weg zum Monastiráki-Platz. Uns traf fast der Schlag unterwegs: die Gegend von Omonia-Platz ist heruntergekommen, überall Bettler und Einwanderer die einem was aufdrehen wollten und überall vollgesprühte Wände, alles dreckig und es wirkt verlassen.
Ab dem Monastiráki-Platz wurde es schöner (touristischer).
Wir kauften uns das Kombiticket für 12 Euro – mit dem konnte man alle antike Ruinenanlagen besuchen inkl. Akropolis. Diese kann man schlendernd schon alles an einem Tag besuchen – aber nur bis 15 Uhr, dann machen sie nämlich aus für uns unverständlichem Grund zu, bis auf die Akropolis – also erst am Nachmittag hochgehen! 2 Tage braucht man, wenn man auch alle 3 großen Museen der Stadt sehen will.
So machten wir uns am ersten Tag Nachmittag auf die Akropolis auf. Es ist irgendwie ein bisschen enttäuschend – so leer irgendwie. Die Restaurierungsarbeiten laufen fort, trotzdem hatte ich das Gefühl, dass in den 15 Jahren seit meinem letzten Besuch hier sich nicht viel getan hat.
Interessant war das neue Akropolis-Museum (5 Euro), das moderne Gebäude und die Einrichtung hat uns sehr gut gefallen. Aber hier kommt dann die Frage, ob es wirklich sinnvoll war alles, bis auf den letzten kleinen Reliefrest alles hierher zu bringen und die Akropolis so leer, so leblos zu lassen.
Wir nutzten das wunderschöne Wetter (25 Grad in der Sonne inkl. Sonnenbrand – im Schatten doch etwas kühl) und schlenderten die Straßen mehrfach auf und ab.
Am Sonntag um 10.30 Uhr findet der große Wachenwechsel vor dem Parlament statt, der recht interessant war. Die Straße hinter dem Gebäude war voll mit Orangenbäumen und führte direkt zum großen Stadion (3 Euro), wo Jan wirklich sensationelle Bilder machen konnte.
Das Essen war selbstverständlich göttlich, und die Portionen so groß, dass uns immer ein Hauptgericht und ein griechischer Salat reichte – und die Tomaten schmeckten lecker, nicht so wie die Holländischen. Vom Olivenöl ganz zu schweigen – eigentlich hätte uns das ins Öl getunkene Weißbrot gereicht 🙂
Ansonsten mussten wir feststellen, dass man die Krise auf den Straßen wirklich sieht – viele Läden sind endgültig zu und ist alles mit Parolen vollgesprüht. Das schien aber den Griechen nichts auszumachen, die Restaurants und Cafés waren stets überfüllt und sie gaben fröhlich ihr nicht vorhandenes Geld für leckeres Essen und Ice-Kaffee aus.
Úgy döntöttünk, hogy a húsvéti szabad napokat Athénban töltjük. Sajnos a MALÈV csődje miatt a szüleim nem tudtak velünk jönni – remélem legalább a jegy árát visszakapják 🙁
Már ápr. 5-én este elrepültünk Nürnbergből Athénba, ahol az éjszaka közepén érkeztünk meg. Szerencsére volt még egy busz (X95), ami 5 Euróért bevitt minket a belvárosba. Innen gyalogolnunk kellett volna 1,5 km-t az Aristoteles nevű szállónkig (24Euro/éj). Örülök, hogy végül is egy taxi mellett döntöttünk, mert mint kiderült az utca telis-tele volt csövesekkel meg kétes kinézetű alakokkal.
Mivel a reggelit elaludtuk, így üres gyomorral (nem egészen – ettünk egy-egy Balaton-szeletet :-)) indultunk a belváros felé, a Monastiráki-térre. Útközben nem győztünk szörnyülködni, hogy mennyire koszos és lerobbant az Omonia-tér környéke és mindenhol csövesek, kéregetők, bevándorlók és illegális utcai árusok hemzsegtek.
A Monastiráki-tértől aztán egy másik világ várt minket – utcai kávézók, boltok, szép kilátás az Akropolisra, zöld területek és szép épületek a Pláka negyedben.
Vettünk 12 Euróért egy kombi-belépőjegyet, ami minden kültéri antik látnivalóra feljogosít. 1 nap alatt bőven be lehet járni mindet – akár még 1 nap alatt is, csak az volt a furcsa, hogy az Akropoliszon kívül mindegyik 15 órakor bezárt.
Nagyon szép időt fogtunk ki, 25 fok a napon – az árnyékban azért még hüvös – de így is leégtünk.
Az Akropolisz kis csalódást okoz az embernek – olyan üres és ugyan restaurálnak folyamatosan, de nekem úgy tűnt, hogy a legutóbbi 15 évvel ezelőtti látogatásom óta semmi nem változott.
Amit építettek (90 millió euróból), az egy új modern Akropolisz Múzeum, ahol az Akropolisz „tartalmát“ lehet megcsodálni. Az épület és a felépítése tényleg érdekes volt, de hogy miért jó az, hogy az Akropoliszról minden kis relief maradványt idehordtak és semmit sem hagytak odafönn – azt nem nagyon értettük. Ja, és itt természetesen újabb belépőt (5 Eurót) kellett fizetnünk.
Kihasználtuk a szép időt és bejártunk minden kis utcát a környéken. Vasárnap 10.30-kor megnéztük a díszes őrségváltást a parlament előtt, elsétáltunk a háta mögötti utcán (telis-tele volt naracsfákkal!) a stadionig, ahol Jan tényleg szép képeket készített (3 Euro).
És természetesen jókat ettünk: itt legalább ízlett a paradicsom is – nem úgy mint a holland paradicsom. Mindig olyan sokat adtak, hogy elég volt egy étel és egy görög saláta mindkettőnknek, főleg, hogy a friss kenyeret az isteni olivaolajba tudtuk mártogatni hozzá.
Azt kellett megállapítanunk, hogy Athén belvárosa szép, de nagyon látszik a sétáló utcákban, hogy válság van, minden második bolt be volt zárva már. De a meglepő az volt, hogy a görögök mégis élvezik az életet és a nem létező pénzükből eljárnak ebédelni, kávézni, vacsorázni – az éttermek állandóan zsúfolásig voltak helybéliekkel. Egy németül beszélő pincér mutatta is nekünk: ezért ment tönkre az ország.
Fotos
